 |
| Asymmetric dress (Victoria Backham) |
Lassan talán már egy hét is eltelt azóta, hogy az utolsó bejegyzést közzé tettem. Ilyen nagy szünetet még talán sosem hagytam két poszt között, és őszintén szólva fáj is a lelkemnek ez a kihagyás. Lelkiismeret furdalásom van, mintha a gyermekemet hanyagoltam volna el.
Mentségemre szolgáljon, hogy rengeteg dolgom van mostanában: javában benne vagyunk már a versenyszezonban (hegyikerékpár), és sok időt töltök edzéssel, foglalkozni kell az esküvői előkészületekkel (múlt héten Anyuval gyönyörű anyagot vettünk ahhoz a ruhához, amit a polgári szertartáson fogok viselni), egyengetni kell a vállalkozásom útját (készül a mopszos kollekció), és a munkahelyemen is elég sokat voltam bent. Nem könnyű mindenre időt szakítani, de mivel a felsoroltak nagyon fontosak számomra, szívesen áldozok rájuk minél többet. Sajnos az elmúlt héten a blogra így kevesebb energiám jutott, pedig rengeteg ötletem, fotóm, új szerzeményem, élményem van, amit meg szeretnék osztani az ide látogatókkal.
Kezdetnek itt van ez a "narancs koktél": olyan darabokat válogattam össze, melyek mindegyikét szívesen hordanám, annak ellenére, hogy meglehetősen kritikus vagyok ezzel a színnel. Valahogy úgy viszonyulok hozzá, mit a piroshoz: mindkettőből nehezen találok igazán szép árnyalatot, főleg, ha blúzról, ruháról, vagy olyan darabról van szó, ami viselése közben közel van az arcomhoz, mert világos bőröm és hajam miatt nehéz eltalálni, hogy mi az, ami nem sápaszt. Cipő, táska, és egyéb kiegészítők esetében már könnyebb a választás. Nem tudom, hogy mások hogyan viszonyulnak a narancs színhez, de az tény, hogy meglehetősen kevés emberen látom e szín árnyalatait, pedig olyan jól esik a szemnek végignézni ezeken a darabokon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése